-
2011-es archív
«« vissza
-
2011. március 29.
Végh Antal öröksége
Jól dobbantott a Megyei Művelődési Központ a
Jeles napok Háromszéken indító rendezvényén, a Végh
Antal-emlékünnepségen az ágyúöntő és ezermester honvéd főhadnagy
születésének kétszázadik évfordulóján, amelyen meglepően sokan vettek
részt Csernátonból meg máshonnan is. Az ünnepi ceremóniák ilyen
alkalmakkor szokásos rutinelemeit érzelmileg is családiasra hangszerelte
Végh Antal leszármazottjainak jelenléte és fellépése, a csernátoni
Haszmann Pál Múzeum évtizedek alatt összegyűjtött mezőgazdaságigép- és
eszközgyűjteménye, amely mintegy műszaki háttérként szolgálta a
rendezvényt, ennek központjába a Végh-féle vaseke kiállított példányai
kerültek, természetesen és az alkalomhoz illően szemléltetve azt a
gondoskodást, amellyel a népes Haszmann família ezeket a tárgyakat
kezeli és gondját viseli.
A rendezvény kulturális műsorát a Végh Antal Általá¬nos Iskola tanulói
adták elő környezethez és alkalomhoz illően. D. Haszmann Orsolya
néprajzosnak a Végh Antal életpályáját taglaló előadása szakmai
vonatkozásban is figyelemre méltó dolgozat.
A megemlékezés színtere a temetői ceremónia után a csernátoni
múzeumkertben, a Végh Antal-portrészobor előtt folytatódott, s az
alkalomra kiállított Végh-féle vasekék szerencsésen "hozták össze" az
ágyúöntő főmester és a feltaláló ezermester személyiségének lényegét, a
negyvennyolcas szabadságharcos és a cséplőgép-, gőzgép-, vízimalom-építő
műszaki zseni arcát.
Végh Antal személyiségének és teljesítményének megbecsülését tekintve
nem volt látványosan hálás az utókor. Csernátoni leszármazottjainak
köszönhetően a 19. század fordulója táján kísérleteztek – egyébként
eredményesen – 1848–49-es szereplésének köz¬tudatba építésével.
Mellőz¬tetését sokan negatív ténysorozatként értékelik, és
szembeállítják Gábor Áron és Turóczi Mózes szerepének kiemelési
szándékával. Vélemé¬nyem sze¬rint azonban a forradalom és szabadságharc
bukása után nem lett volna szerencsés, illetve életveszélyes lett volna
azzal hivalkodni, hogy a csernátoni ezermester milyen meghatározó
szerepet játszott a kézdivásárhelyi ágyúgyártásban. Cselekedeteinek
"mellőzését" felerősítette közismert szerénysége is, hisz az 1867-es
kiegyezés utáni szabadabb légkörben sem fogadta el a találmányért
felajánlott budapesti jutalmat. Szerény¬sége és a Bach-korszak idejére
datálható visszafogottsága mel¬lőzött¬sé¬gét erősítette. A csernátoni
tájmúzeum érdeme, hogy a Végh leszármazottak, elsősorban Fe¬kete András
19. század végi rehabilitációját követően, közel száz év után újabb
mozgalmat kezdeményeztek Végh Antal örökségének erkölcsi-etikai és
technikatörténeti jogaiba helyezéséért.
Jómagam Csernáton szülötteként és Háromszék művelődési mindeneseként a
hetvenes évek elején abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy tehettem
a tájmúzeum létesítéséért, és Végh Antal ténykedésére összpontosítva a
portrészobor születésénél is bábáskodhattam. A Végh családhoz kötődő
érzelmi szálakat az ünnepség alkalmával összecsomózva említem, hogy
gépész-gazdaember apám maga is az ezermesterhajlamot örökölte. Személyes
élményeim közé tartozik az is, hogy 1940-ben, Észak-Erdély
visszacsatolásának évében valamelyik Végh csemete kinőtt Bocskai-ruháját
magamra öltve vehettem részt a bevonuló magyar honvédeket fogadó
ünnepségen Kézdivásár¬he¬lyen. Termé¬sze¬tesen, csak felnőtt koromban
jutott el a tudatomig, hogy ez a "beöltözés" szimbolikus értelmezést is
nyerhet.
szerző: Sylveszter Lajos
forrás: Háromszék Napilap
-
2011. március 23.
Csernáton adta Végh Antalt
Idén Háromszék szellemóriásaira emlékeznek
Egy
nemzet azzal fejezi ki önbecsülését, hogy miként tudja emlékezetében
megtartani a nagy elődök szellemiségét – ez fogalmazódott meg március
21-én Csernátonban, ahol Végh Antal 1848-as honvéd főhadnagyra,
ágyúöntőre emlékeztek születése 200. évfordulóján.
A Kovászna Megye Tanácsa védnöksége alatt megszervezett ünnepség az
alsócsernátoni temetőben, Végh Antal sírjánál kezdődött, ahol Takács
Lajos református tiszteletes és Biró Nándor Alfonz katolikus plébános
kértek áldást a vidékünk szellemóriásaira emlékező Jeles Napok
Háromszéken rendezvénysorozatra és nyitórendezvényére.
„Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról” – idézte Takács Lajos az igét,
azzal a gondolattal folytatva, hogy ennek a felszólításnak világi
töltete van: azokról kell megemlékezni, akik merték vállalni a
felelősséget Isten és ember előtt, mert az Úr igéjét nem csak a
szószékről lehet hirdetni, hanem életvitellel is, ahogyan azt Végh Antal
is tette. Ezt követően Bölöni Dávid, a község polgármestere a székely
ezermester faluja közösségéért végzett munkáját, találmányait méltatta.
A népes emlékező tömeg a temetőbeli síremlék megkoszorúzása után,
amelyet 1899-ben a faluközösség hálája jeléül közadakozásból állított,
átvonult a Haszmann Pál Múzeum udvarába. Az intézmény1973-tól lelkesen
felvállalta azt a szerepet is, hogy ébren tartsa a köztudatban a község
jeles szülöttjének szellemiségét és kegyelettel őrizze emlékét. Erről
árulkodik az 1974-ben állított szobor, az emlékszoba és a gyűjteményben
található „Végh-féle vasekék”, de számos más értékes ereklye is,
amelyeket a Végh család adományozott, illetve a múzeumalapító Haszmann
Pál gyűjtött.
Az eseményen felszólaló Tamás Sándor megyetanács-elnök szerint Végh
Antal mintázza meg a legendás székely ember alakját. Eszes hazafi, ügyes
kezű ezermester volt, ugyanakkor szerény, önérzetes és becsületes. Ma
is ilyen emberekre van szükség – hangsúlyozta.
A honvéd leszármazottai elődjük tevékenységének, munkásságának és
szerepének a korabeli sajtó általi méltatlan elhallgatását is
felemlegették, „helyrehozzuk mi a hibát, feldíszítjük hősünk sírját,
elismerjük az érdemét, s márványra írjuk a nevét” – szavalta Dénes Ödön,
a szépunoka, Fekete András 1898-ban írt, Végh Antal sírjánál című
versét. Később Dénes Vilma nyugalmazott tanítónő, Végh-ükunoka
hangsúlyozta: édesapja, néhai Dezső Andor keményen küzdött azért, hogy
az utókor méltóan elismerje a nagy előd érdemeit. Dénes Vilma itt
jelentette be, hogy egy újabb, féltő gonddal őrzött Végh Antal-tárggyal
kívánják gyarapítani a csernátoni múzeum gyűjteményét, egy nagy
ércüsttel, amit a főhadnagy az ágyúöntéshez használt.
D. Haszmann Orsolya néprajzos egy 1886. január 1-je és 1909. január 3-a
közötti időszakból származó bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvet is
idézve, előadásában számos érdekes és hasznos adatot ismertetett a
békeidők székely ezermesteréről.
Az ünnepi műsort a Végh Antal nevét viselő helyi iskola Szakajtó
néptánccsoportjának tánca és a Szózat eléneklése koronázta meg, ezt
koszorúzás követte, a rendezvény kötetlen beszélgetéssel folytatódott a
népfőiskola műhelyében.
Szerző Dimény H. Árpád
Forrás: Székely Hírmondó
-
2011. március 22.
Székely ezermesterre emlékeztek Csernátonban
Csernátonban kezdődött hétfőn délután a Jeles Napok Háromszéken idei
rendezvénysorozata, a felsőháromszéki településen Végh Antal székely
ezermesterre emlékeztek, aki Gábor Áron segédjeként az 1848-as
forradalom idején a kézdivásárhelyi műhelyben „az ágyúöntő cső mellett
dolgozók művezetője” volt.
Végh katonaiskolát végzett, honvéd főhadnagy lett, kitűnő kézügyessége
révén több használati tárgy feltalálójaként vált ismertté.
Önszorgalomból tanulta meg kora alapszakmáit: az asztalosságot,
vasöntést, esztergálást, vízvezeték szerelést.
A forradalom leverése után pedig ekét kovácsolt, vízimalmot, szélmalmot,
gőzgépet és cséplőgépet is készített. Az ő nevéhez fűződik a könnyen
igavonható, hatékony munkavégzésre alkalmas eke, a Végh-féle vaseke. A
csernátoni múzeumban több általa készített tárgyat őriznek, és ma is
látható az a szerszám, mely az akkor divatos modellekkel ellentétben
teljesen megfordította a földdarabot.
Végh Antal születésének 200. évfordulóján az alsócsernátoni temetőben
kezdődött a megemlékezés, ahol a síremlékénél szépunokája, Dénes Ödön is
szavalt. A Haszmann Pál Múzeum udvarán Tamás Sándor, Kovászna Megye
Tanácsának elnöke is beszédet mondott, D.Hasszman Orsolya pedig Végh
Antal munkásságát foglalta össze. A megemlékezés a múzeum udvarán
felállított Végh-mellszobor koszorúzásával és szeretetvendégséggel
zárult.
Szerző: Virág
Forrás: www.publikus.ro
-
2011. március 22.
Megemlékezés a szülőfaluban (Kétszáz éve született Végh Antal)
A megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által
szervezett Jeles napok Háromszéken rendezvénysorozat első állomásán,
Csernátonban tegnap Végh Antal-emlékünnepséget tartottak, az ágyúöntő,
honvéd főhadnagy és székely ezermesterre emlékeztek születésének
kétszázadik évfordulóján.
A megemlékezés az alsócsernátoni temetőben, Végh Antal sírjánál
kezdődött, ahol 1899. május 11-én a faluközösség emlékkövet helyezett
el. Takács Lajos református lelkipásztor és Bíró Nándor Alfonz római
katolikus plébános igével és imával kérte Isten áldását Végh Antal
emlékére. Ezt követően Bölöni Dávid polgármester idézte fel Gábor Áron
hű társa, a Turóczi Mózes ágyúöntő-műhely művezetőjének életét és
munkásságát, aki a szabadságharc leverése után feltalálóként írta be
nevét Háromszék nagyjai közé. A falu nem feledkezett meg róla, az
alsócsernátoni iskola 1990. január 10. óta viseli nevét, minden március
15-én megkoszorúzzák sírját, 1974-ben a múzeumkertben mellszobrot
állítottak neki — mondotta többek között a község első embere. Dénes
Ödön, Végh Antal szép¬unokája elszavalta Fekete András helybeli költő
1898-ban Végh Antalról írt versét. A költeményt az 1848—49-es forradalom
és szabadságharc ötvenedik évfordulóján maga a szerző mondta el a nagy
előd sírjánál. A síremlékre az alsócsernátoni iskola képviselői és Végh
Antal leszármazottjai helyezték el a kegyelet virágait.
Az
ünnepség a Hasz¬mann Pál Múzeum kertjében folytatódott, ahol az
intézmény munkatársai közszemlére helyezték az 1973-ban a múzeum
tulajdonába került, Végh Antal által készített két vasekét. (képünk) A
múzeumkertben Tamás Sándor megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet,
felidézte a székely ezermester példa értékű életét és munkásságát, aki a
korabeli jellemrajzok szerint megőrizte szerénységét, s ezzel együtt
önérzetes, büszke és becsületes székely ember volt. Ma is ilyen
emberekre lenne szükség — hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke.
Dénes Vilma ny. tanítónő, Végh Antal ükunokája elmondta: büszke arra,
hogy a faluközösség elismeri és értékeli Végh Antal munkásságát.
Bejelentette: a család birtokában van egy nagy ércüst, amit üknagyapja
az ágyúöntéshez használt, és felajánlja a csernátoni múzeumnak, a többi,
Végh Antal emlékét őrző tárgy mellé. Végh Antal életét és munkásságát
Dimény Haszmann Orsolya magyartanár foglalta össze. Többek között
elmondta: műszaki megvalósításait országszerte, de a határon túl is
elismerték, megcsodálták. Vízi¬malmot, szélmalmot, gőzgépet, cséplőgépet
készített, vízvezetéket tervezett. Legfontosabb találmánya a Végh-féle
vaseke. Munkáját fia, Ignác vitte és fejlesztette tovább. Az ünnepség
végén a Végh Antal-iskola Szakajtó néptánccsoportjának ötödik osztályos
tanulói felcsíki táncot jártak, majd Dezső István elszavalta Fekete
András A ’48-as honvédek végrendelete című alkalmi versét. A családias
hangulatú megemlékezés a Szózat közös eléneklésével, koszorúzással és
szeretetvendégséggel ért véget.
Szerző: Iochom István
Forrás: Háromszék napilap
-
2011 március 21.
Végh Antalra emlékeztek szülőfalujában
Jeles Napok Háromszéken
A Jeles Napok Háromszéken rendezvénysorozat első állomása Csernáton
volt, ahol Végh Antal-emlékünnepséget tartottak, az ágyúöntő, honvéd
főhadnagy és székely ezermester születésének kétszázadik évfordulója
alkalmából.
A megemlékezés az alsócsernátoni temetőben kezdődött, ahol Takács Lajos
református lelkipásztor és Bíró Nándor Alfonz római katolikus plébános
igével és imával kérték Isten áldását Végh Antal emlékére. Ezt követően
Bölöni Dávid polgármester idézte fel Végh Antal életét és munkásságát,
aki a szabadságharc leverése után feltalálóként írta be nevét Háromszék
nagyjai közé. A község polgármestere székely ezermesternek nevezte az
ügyes kezéről híres Véghet, hozzátéve, hogy emlékét méltón őrzi a nevét
viselő iskola. Dénes Ödön, Végh Antal szépunokája Fekete András helybeli
költő által 1898-ban írt Végh Antalról szóló versét szavalta el. A
síremlékre az alsócsernátoni iskola képviselői és Végh Antal
leszármazottjai helyezték el a kegyelet virágait.
Végh Antal által készített vasekék
Az ünnepség a Haszmann Pál Múzeum kertjében folytatódott, ahol
közszemlére helyezték a Végh Antal által készített két vasekét. A
múzeumkertben Tamás Sándor megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet:
„Végh Antal példája lehetne a legendás székely ember alakjának:
katonaiskolát végzett, majd honvéd főhadnagy lett, kitűnt borotvaéles
eszével és kézügyességével, önszorgalomból tanulta meg az akkori kor
alapszakmáit: az asztalosságot, esztergálást, vasöntést és vízvezeték
szerelést. Ezermester volt, de emellett megőrizte a szerénységét is.
Mindezek mellett önérzetes, büszke és becsületes székely ember volt. Ma
is ilyen emberekre van szükség” – fejtette ki Tamás Sándor.
Szerző: Iochom Zsolt
Forrás: www.szekelyhon.ro
