Mikes Kelemen (Zágon, 196O – Rodostó, Törökország, 1761.okt.2)

Törökországi levelek írója, II.Rákoczi Ferenc kamarása



A Törökországi Levelek írója 196O-ban született Zágonban. Apja Thököly seregében harcolt, a felkelésben való részvétele miatt fia, Kelemen születésének évében Fogaras várában kivégezték. Mostohaapja hatására áttért katolikus hitre és tizenhét éves koráig a jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 17O7-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő.

A szabadságharc bukása után Rákóczival együtt távozott az országból, vállalva a száműzetést. A bujdosók 172O-ban a török szultán jóvoltából a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba telepedhettek le. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció életének.

Anyja a 2O-as évek elején mindent elkövetett, hogy kieszközölje fia hazatérését, Mikesnek csak folyamodnia kellett volna amnesztiáért, de nem akarta elhagyni az öregedő fejedelmet. Később, mikor Rákóczi már nem élt, III.Károly halála után folyamodott az új királyhoz, Mária Teréziához hazatérhetésért, de sikertelenül.

A fejedelem halála után, 1738-39-ben még egyszer közel került hazájához, amikor követségbe ment a moldvai vajdához.

Egyhangú emigráns életét irodalmi munkásággal töltötte ki: francia munkákat fordított. Az emigrációs életéről adott képet Törökországi Levelek című fiktív, egy gr.P.E. nevezetű, Konstantinápolyban élő nénjének címzett levélgyűjteményében, melyet valószínűleg 1735 után írt francia irodalmi példára. Egymás után temette el bujdosó társait, míg 1758. október 22-től, Zay Zsigmond báró halálát követően egyedül maradt. E végső években engedélyt kapott, hogy levelet válthasson családtagjaival, Huszár József báróval.

1761.október 2-án Rodostóban halt meg, pestisben.

Neve, irodalmi tevékenysége a köztudatban elsősorban a Törökországi levelekkel forrott össze, mely kimagaslik írásai, fordításai tömegéből. 1794-től – a levelek első kiadásának évétől – napjainkig Kultsár Istvántól, Veress Dánielig sokan és sokat írtak Mikesről, személye költőket, képzőművészeket ihletett és ihlet ma is.

Forrás: Nagyjaink 2011.